Még a '60-as évek végén történt az eset.
Jane egy jómódú családból származott akik Costa Rica-n éltek. Jane viszont kalandvágyó volt, és Amerikába a lehetőségek országába utazott. Fiatalon és gazdagon mindent megtehetett, és élte a gazdag csemeték életét. Megismerkedett egy férfival Jon Arton-nal akibe rögtön szerelmes lett. A gond az volt, hogy a fiatal fiú majdnem nincstelen volt, szegény sorból származott és állandó kölcsönökből élt, emiatt sok gondja volt. Sokszor szerencsejátékra költötte a megkeresett pénzét. Emiatt a pár kapcsolata fokozatosan romlani kezdett. Jane bérelt házában laktak, és hangos volt a veszekedéstől szinte minden nap. A szomszédok kihívták többször is a rendőrséget, de azok semmit nem tettek, hisz erőszak nem történt, csak hangoskodás.

Az ügyre az tett pontot, hogy Jane szülei meghaltak egy balesetben és ennek a lesújtó hírnek a hallatán teljesen kiborult. A veszekedések csak fokozódtak, mindennapossá váltak, míg egy nap csönd lett. A szomszédok már épp hálát adtak az égnek, amikor kinézve azt látták, hogy Jon nehéz bőröndöket tesz a rozzant autójába, sőt egy vastag szőnyeget is betuszkolt a hátsó ülésre és sietősen elhajtott.

Mivel másnap is csönd volt, és nem volt mozgás a ház környékén ezért újból kihívták a rendőrséget. A rendőrök kiérkezve a lakást teljesen feldúlva találták, minden szét volt dobálva, és a sejtésük beigazolásaként a hálószobában vérfoltokat találtak a padlón amit valaki megpróbált eltüntetni. Azonnal körözést adtak ki Jon Arton ellen.
Nem is kellett sokáig várniuk a kopóknak, hisz két nap múlva egy Phoenix-i benzinkúton lekapcsolták. Amikor átvizsgálták pár száz dolláron kívül a közös otthonból származó dolgokkal volt tele az autója. Látszott, hogy benne aludt. Azonnal kérdőre vonták, aki tagadta, hogy tudna bármit is Jane-ről. Azt hajtogatta, hogy összeveszett vele, majd Jane másnap eltűnt. Ekkor úgy gondolta új férfi lépett a képbe, ezért összeszedte a holmijait, átkutatta a házat hátha talál készpénzt, majd becuccolt az autójába és mérgében lelépett. A rendőrök elé tárták a vérnyomokat és tudatták vele, hogy gyilkossággal vádolják. Ő erről semmit nem tudott és tagadta, hogy bármikor is bántotta volna Jane-t. Senki nem hitt neki.
Végül a bíróságon kötött ki, és az esküdtszék bűnösnek ítélte a körülmények és a nyomok ellene szóltak. Úgy vélte az ügyész, hogy a nőt megölte majd elvitte a szőnyegbe csavarva és egy ismeretlen helyen elásta. A bíró bizonytalan volt, ezért halálbüntetés helyett 30 évre ítélte Jon Arton-t.

A börtönbe teltek a súlyos évek, évtizedek és eljött a szabadulás ideje, kedvezménnyel 20 év után. A megtört férfi nem tudta mit tegyen a szabadságával, a családja elfordult tőle, barátai nem voltak. Egyetlen jó és egyben rossz emléke Jane-hez kötötte. Úgy gondolta a börtönben összeszedett pénzével elmegy a régi lakásukhoz és megnézi mi lett az élete fordulópontját okozó hellyel.

Az utca már teljesen másképp nézett ki, így amikor odasétált alig ismerte meg a környéket. A ház viszont ott volt, csak át volt festve és itt-ott hozzáépítettek pár dolgot. Becsöngetett, gondolván megtudakolja ki lakik ott? Amikor az ajtó kinyílt legyökerezett a lába. Jane állt vele szemben, sőt Jane egészen megörült neki, átölelte és beinvitálta.
A nő szokása szerint sokat beszélt és mindenféle kérdéssel bombázta a férfit, hogy merre járt, mi történt vele, de meg se várta a választ már mondta a többi kérdését. Jon egy pillanatra félbeszakította.
- Egyedül élsz? - a nő meglepődött, majd szemlesütve bólintott.
- Igen, sajnos rég elváltam a férjemtől. - Eközben Jon-nak csak egy dolog járt a fejében, körülnézett és meglátott egy piszkavasat. Odament a kandallóhoz és felemelte. - Mit csinálsz? - kérdezte a nő értetlenkedve, de ekkor Jon már lesújtott. Csak egyszer, de az halálos csapás volt a fejére. Majd szépen leült a kanapéra rágyújtott egy cigarettára, majd tárcsázta a rendőrséget.
A rendőrkapitány kiérkezve elképedve vette tudomásul mi történt. Ő még emlékezett az esetre 20 évvel korábbról. Jon megmutatta a szabaduló levelét és azt mondta: - Én már leültem ezért a büntetést.
A rendőr nem tudott mit tenni, hisz valóban a gyilkosságért már elítélték Jon-t, és kétszer ugyanazért a tettért nem lehet elítélni.
- Nem is érdekli hol volt a barátnője? - kérdezte a rendőr.
- Magát meg őt érdekelte én hol vagyok? - kérdezett vissza míg az arcába fújta a füstöt.
- Egy éve költözött haza, akkor mesélte el, hogy a szülei halála után hazautazott Costa Rica-ba, de erről nem szólt senkinek. Csak most tért vissza. A vérfolt pedig azért volt ott, mert megvágta magát egy ollóval.
Jon megvonta a vállát és kilépett a házból.