A Crane sziget rejtélye

crane.jpg

1730.-ban Zacharias Crane parancsnoksága alatt felfedező hajó indult Angliából a Csendes-óceán felé. A cél a szokásos volt, új szigetek, gazdag földrészek felkutatása.
Az utazás nem volt túl gyümölcsöző, hisz az addig felfedezett szigeteken kívül csak 1 új szigetet sikerült felfedezni. Ez egy igen sekély sziget volt, gyér növényzettel és mindössze 20 négyzetkilométernyi területtel. A kapitány után el is nevezték Crane szigetnek, a Húsvét szigetektől nagyjából 200 kilométerre feküdt keletre. A kapitány partra szállt letűzött egy zászlót, pár emberrel gyorsan bejárták a területet. A sziget közepén mélyedés volt, barlangszerű képződménnyel. De nem tulajdonítottak neki figyelmet, visszatértek a hajóra majd folytatták az útjukat.

A sziget talán feledésbe merült volna, ha pár évtizeddel később mindenféle rémtörténetek nem ütik fel a fejüket.
1758-ban John Willson kapitány a hajójával meglátogatta a szigetet. A partra egy felderítő csapatot küldött, akik nem tértek vissza másnapra sem. Újból kiküldött pár embert az előző csapat megkeresésére de azok is eltűntek. További kockázat elkerülése végett tovább álltak. Pár évvel később portugál hajósok próbáltak helyőrséget kialakítani a szigeten, de minden ember eltűnt szőrén szálán. Erről csak 1771-ben szereztek tudomást, amikor egy Angol kereskedő hajó a part mellett megtalálta a portugál hajót lehorgonyozva, de teljesen magányosan. Egy lélek sem volt rajta. Partra szálltak , ahol megtalálták a készülő kunyhók vázát, de embereket sehol. Beljebb menve a sziget közepére felfedezték a krátert, vagy barlangot, amely időnként fura morgó zajt bocsátott ki, mintha lenne bent valaki. Páran be is másztak de sosem jöttek ki a barlangból. Ettől annyira megrémült a többi tengerész, illetve a korábbi rejtélyes eltűnések híre miatt, hogy visszarohantak a hajóra és elmesélték mit tapasztalta. Will Tempest parancsnok vissza akart küldeni embereket az elveszettek felkutatására, de a hajón emiatt majdnem lázadás tört ki, senki sem akart a Crane sziget áldozata lenni.
A további 3 évtizedben tucatnyi hajó legénysége tűnt el annak ellenére, hogy a szigetre való lépés halálos fenyegetésnek bizonyult, de a sok kalandvágyó nem hitt nekik.
Utoljára 1817-ben hallottak sziget felől, majd utána már semmit. Sőt a későbbi hajósok a megadott koordinátákon már a szigetet sem találták, nyoma veszett, vele együtt közel 100 áldozat.
Ezek után a sziget története inkább gyerekeket rémisztő mesés történetként élt tovább, hisz semmiféle bizonyíték nem volt, hogy létezik.

Az események 1972-ben folytatódtak, amikor Clifford H. Hamilton megismerte a történetet és egy kutatóhajóval megkereste a koordináták által megadott Crane sziget helyét. Úgy sejtette, hogy a sziget vulkanikus lehet, és idő közben valamikor 1820 és 1830 között elsüllyedt. Búvárfelszerelésben lemerült az óceánba, ahol közel 50 méteres mélységben felfedezte a szigetet, amely egy vulkáni csúcs teteje lehetett. A sziget közepén megtalálták a Crane krátert, amely hírhedté vált. Amikor beúsztak a belsejébe, akkor csontokat találtak. Nem tudták megszámolni mennyit, de körülbelül 50-100 ember csontjai lehettek. A víz ezen a ponton legalább 10 fokkal melegebb volt és a barlang mélyebb részéről kisebb buborékokban gáz szivárgott a felszín felé. Ebből a gázból mintákat vettek és visszatértek a hajójukra. Hazatérvén megvizsgálták a gáz elegyét, és kiderült igen mérgező, főleg szén monoxidból állt.
A rejtély megoldása kézenfekvő volt, aki bement a barlangba, szén monoxid mérgezéstől elájult és soha többé nem tudott kijönni.
1998-ban  visszatértek, hogy felszínre hozzák a csontokat, de a helyszínen kiderült, hogy egy kisebb földrengés még mélyebbre vitte a szigetet, és a barlang is teljesen beomlott, így örök sírhelyük maradt a tengerészeknek.