Az egész esemény csak nagyon későn került a figyelem középpontjába. Egy régi raktárépület bontásával kezdődött az ügy megértése.

1996. November 21.én Albuquerque külterületén egy régi gyár épületegyüttes bontásába kezdtek. A bontás után, miközben a romokat akarták elszállítani, észrevették a munkások, hogy az egyik vastag betonoszlopba, ami szétmállott egy emberi test van beszorulva. Azonnal leállítottak minden munkát és kihívták a rendőrséget.
A nyomozók és a helyszínelők furcsa üggyel néztek szembe, egy idősödő embert találtak. A ruházata és a teste ép volt. A személyi iratai nála voltak, Bernard Jhonson volt az áldozat. A testet a betonoszlop acélrúdjai átszúrták, átszőtték. A nyomozók ezt nem értették, hisz a beton kiöntése előtt kellett volna a centiméteres rudakat áthúzni az áldozaton és úgy a betonba önteni. A technológia ezt lehetetlenné tette, ezért tanácstalanul álltak az ügy előtt.
Gyorsan a név után kerestek. Hamar meg is lettek az események. Mr Jhonson 1993. Május 4.-én nyomtalanul eltűnt, a családja sokáig kereste, ellenségei nem voltak, nyugdíjas éveit taposta, és soha nem volt dolga a rendőrséggel és látókörükbe sem került. Így kihűlt a nyomozás utána, egyben a megtalálása csak fokozta a rejtélyt.

Nem sokkal később egy kísértetiesen hasonló eset történt.

Nashville városában egy szintén bontásra ítélt elhagyott épület alagsori betonfalában, egy holttestet találtak. Ugyanolyan körülmények között mint Albuquerque-ben. Itt is egy idős ember volt az áldozat: Evan Rooley. A különbség annyi volt, hogy félig a betonban volt, félig az alapban. A nyomkeresés során megint csak 1993 Május 4.-hez jutottak, aznap tűnt el.

1 héttel később Kanadából jelentettek egy különös esetet.

Egy tengerparti ház sarka berogyott vagy fél métert. A kiérkező munkások megbontották az alapot, hogy feltöltsék. Döbbenten vették tudomásul, hogy a korábbi alap eltűnt és helyén egy összegörnyedt emberi test hever. A rendőrségi helyszínelők itt is hamar nyomra akadtak. Egy idős férfi Francis Darmen aki 1993 Május 4-én eltűnt . Az amerikai hatóságokat értesítették, és próbálták az ügyet megoldani közösen.

Az utolsó felfedezett eset Chicago-ban történt

Itt is minden más esetben épületbontás következtében találták meg a holttestet. Itt két emelet között találtak rá az áldozatra, vízszintesen feküdt. A neve Derek Hackinson volt, és szintén nyugdíjas éveit taposta.
Az eseteket összevonták, és próbáltak indítékot, és értelmet találni neki.
A nyomozás során kiderült, hogy egy dolog köti össze az áldozatokat. Méghozzá az EN-microlab A.G. Corporation cég. Mindegyikük ott dolgozott egészen 1985-ig.
A további keresgélés után kiderült, hogy még 18 alkalmazott tűnt el nyomtalanul 1993. Május 4.-én. A cég kutatói megnyitották a régi aktákat és döbbenten vették észre, hogy mind a 22 alkalmazott (ebből 4 aki előkerült) mind az úgynevezett 396-os EN-MAG kísérleten dolgozott különböző beosztásokban.
A 396-os kísérlet sorozat mint  kiderült 1959 május hónapban történt. A vasbeton szerkezetek elektromágneses bontásának, porlasztásának a kísérletéről szólt. A kísérleteket akkor eredménytelenséggel zárták le.
Viszont így, hogy rejtélyes módon egy napon az összes kutató és laboráns eltűnt újból megnyitották a dossziét. Azért nem tűnt fel nekik a rejtélyes utóhatás, mert a kísérlet sorozat lezárult. Szinte az összes kutató azóta nyugdíjba vonult, így a későbbi életükre nem volt rálátásuk. 
Az utólagos hirtelen eltűnéseket nem tudták megmagyarázni, de biztosak voltak benne, hogy különböző helyeken, akár a földben megvannak az eltűnt személyek.

 Az intézet dolgozói ezután egy fekete dossziéba kezdték gyűjteni az EN-MAG kísérlet furcsa eredményeit, így a 327-es kutatócsoport esetét illetve a 417-es (Remete lak) eseményt is.